2009. július 12., vasárnap
Kirándulás
Miután felértünk - ha az utat választottuk az ösvény helyett - egy gémes kúthoz érünk, s ha úgy érezzük, hogy sok energiánk van, akkor egy kis kerülővel választhatjuk a hosszabb utat.
Jobbra fordulva enyhe kapaszkodóval felérünk egy nagyon szép helyre, ahol beláthatjuk a környéket. (Ha továbbmegyünk lefelé a régi úttörőtábor felé, akkor esélyünk van rókagombát szedni.) De most a kilátó a cél. Balra fordulva láthatjuk a kilátót. Ne siessünk, mert sok szép növényt, pillangót láthatunk, s maga a táj szépsége is meg-megállít, hogy gyönyörködjünk benne.
Amennyiben a gémes kútnál balra fordulunk, úgy a tanösvényen végighaladva juthatunk el célunkig. Érdemes itt is nyitott szemmel járnunk, mert gyíkot, siklót, földtani képződményeket láthatunk.
Ilyen pedig közelről.
Gyönyörű kilátás tárul elénk mind a falu, mind Eger felé, s ehhez nem kell már csak néhány lépcsőfokot megmászni.
A visszaút a faluba az új falurészen keresztül vezet, ahol igencsak meg kell dolgoztatnunk a combunkat: mind a feszítő, mind a hajlító izmokat. Még egy jó hír: nem marad ki a fenék és a csípő sem.
Ez az a túra, amit nem lehet elégszer megtenni, mert mindig tartogat valami újat, valami meglepetést.
No és persze évszakonként más-más érdekességet fedezhetünk fel.
Fényképezőgépet vigyünk magunkkal, így begyűjthetjük az összes virágot, apró bogarakat, pillangókat, s ha szerencsénk van, akkor még egy szép zöld gyíkot is lencsevégre kaphatunk.
Jó kirándulást!
2009. július 9., csütörtök
Rókagomba-vadászat
Nem is gondolná az ember amíg nem találkozik vele, hogy ez a kis növény, ami a föld alól bújik ki titokzatos körülmények között előre meghatározhatatlan helyeken, milyen kis csodalény. Az illata nem is gombáéra hasonlít, inkább valamilyen gyümölcsre.
A személyes vélemény mellett néhány tényadat:
Sárga rókagomba (Cantharellus cibarius)
Általános jellemzők
Az avarból előbukkanó sárga, szabálytalan formájú kalapkák a gombászók nagy öröme. Többnyire párosával, vagy tágabb csoportban nő lombos vagy tűlevelű erőben.
Legutóbbi felbukkanási helye:
A Bükkben sok helyen: SZARVASKŐBEN a régi úttörőtábor környékén, és Felsőtárkány határában is felbukkantak szép számban. Kár, hogy a faluban nincs gombaszakértő, csak Egerben.
Aromája:
Illata kellemes, gyümölcsös, főként a fiatal példányoké.
Testfelépítése:
Szabálytalan formájú, hullámos, egyenetlen és többnyire aláhajló szélű a kalapja. Színe élénk-sötétsárga, amely viágossárgára, vagy fehérre fakulhat, foltosodhat. Húsa vastag, erős. A tönkre lefutó lemezek valójában redők, melyek letörölhetők a tönkről. Helyenként, főleg a tönk felé a lemezek keresztbe elszakadoznak, leválhatnak róla. A tönk sárgás-fehéren foltos lehet. Méretei: max. 10 cm magas, kalap max. 8 cm átmérőjű.
Egyéb jellegzetességek:
A "cibarius" jelentése ehető.
Összekeverhető a mérgező Világító tölcsérgombával.
Egyéb nevek: Nyúlica, Csirkegomba
2009. június 13., szombat
A falu
Egy kis történelem
Közvetlenül a község fölötti 446 m magas vulkáni kőzetekből álló Keselyűbércen találhatók az 1200-as évek végén épült vár romjai, melynek ma már csak néhány alapfala s kör alakú toronymaradványa látható. A vár fekvésénél fogva nevezetes erődítmény, Eger mellékvára volt, ma a Bükki Nemzeti Park egyik gyöngyszeme. A község festői szépségét emeli az 1840-1845 között épült klasszicista templom. Az Egertől mintegy 10 km-re fekvő Szarvaskő kedvelt kirándulóhely, gépkocsival, autóbusszal, vonattal is könnyen megközelíthető. Gyalogosan az országos kéktúra-jelzésen érhető el. Az ország legfestőibb vasútvonala - amely mintegy 100 éves - a Várhegy alatt két kis alagúton halad át.